Bemutatkozás

Ezt a honlapot a Szegedi Szakképzési Centrum Vasvári Pál Gazdasági és Informatikai Szakgimnáziuma és a szabadkai Bosa Milicevic Közgazdasági Szakközépiskola közgazdasági ágazatos diákjai közösen hozták létre a Határtalanul pályázat keretében kidolgozott A szecesszió határok nélkül - egy közgazdász szemével munkacímű projekt bemutatására.
A honlapon megtalálhatóak a szegedi és szabadkai szecessziót bemutató képek és ismertetések, valamint az utazástervezést megkönnyítő kalkulációs alkalmazás is.

A Móricz-ház - Széll Tünde

A Móricz-ház szecessziós stílusban épült, melyet a híres Raichle Ferenc épített 1910-ben. Habár nincs annyira túldíszítve, mint a korabeli szecessziós épületek, mégis jól láthatóak rajta a stílusjegyek. Ívelt ablakai, kovácsoltvas korlátjai vannak, apróbb virágmotívumok, erkélyek találhatók rajta. Kiemelhetjük még a kék szín megjelenését is, mely az ablakkereteken, virágmotívumokon fordul elő. Végleges kinézetét 2008-ban kapta meg, mikor egy vállalkozó megvásárolta és eredeti pompájában rekonstruálta. A szegedi Szent István téren mái napig áll és megtekinthető.

A Lechner téri ikervillák - Szikszay Eszter Liliom

Az ikervillák 1902-ben épültek mai elnevezésük Raffay-ház, illetve Szígyártó-ház. Kótay Pál építész tervezte a két házat Raffay Lászlónak és Szígyártó Albertnek két egykori felső-ipariskolás tanárnak. A Raffay-ház lakóházként volt számon tartva 1990-ig, ezt követően az épületben László Tamás tervei alapján 1992-ben a Sík Sándor Piarista Egyetemi Kollégiumot alakították ki 24 fő számára. A Szígyártó-ház változatlanul lakóház. A kerámiadíszek ízléses és mértéktartó alkalmazásával a szecessziós épületdíszítés különleges hangulatú példái.

A Deutsch-palota - Hodonicki Gabriella írása

A Deutsch-palota 1900-1902 között épült késő eklektikus stílusban, Erdélyi Mihály építész tervei szerint. Az épület tökéletesen tükrözi a magyar szecesszió sajátosságát. Az épület hullámvonalas oromzatú, finom vonalvezetésű homlokzatát Erdélyi felkérésére Lechner Ödön tervezte. A homlokzatot népművészet ihlette Zsolnay-kerámiadíszek ékesítik. A Deutsch-palota épülete elegáns méretekkel és az akkori korhoz képest modern felszereltséggel épült.

A szegedi Víztorony - Hodonicki Gabriella és Hegedűs Rebeka írása

1903-ban Szeged pályázatot írt ki egy 1000 cm3-es víztorony megépítésére. A nyertes a Zielinski Szilárd-féle pályamű lett. Ebben az időben Magyarországon ekkor még nem volt működő a vasbeton szerkezetes víztorony, de ennek ellenére Zielinskinek sikerült kiviteleznie. A homlokzat stílusa szecessziós, melyet Korb Flóris alkotott. A kivitelező munkálatokat Freund Henrik és fia cég végezte. A víztorony 1904 decemberében készült el. Ez abban az időben nagy teljesítménynek számított tekintve, hogy akkoriban még csak kezdeti stádiumban volt a vasbeton technológia.

Utazási napló - Magyar Nikolett és Szász Vivien írása

Szeptember 20. Reggel 8 órakor elindultunk Szegedről busszal a röszkei határhoz. Az út kellemesen telt, hamar odaértünk Szabadkára. Elsétáltunk a Szabadkai iskolába ahol a szerb-magyar diákok szeretettel vártak minket. Megismerkedtünk velük, aztán elfoglaltuk szállásunk a Patria Hotelben. Délután a Városháza történetét és szecessziós elemeit. Később csoportokra oszlottunk és a szerb-magyar diákok megmutatták nekünk a várost.

A szabadkai Városháza - Magyar Nikolett írása

A Városháza ünnepélyes átadására 1912-ben került sor. A dekoratív szecessziós formavilágot a magyar szecesszió folklórelemei, a stilizált virágok, a virágformájú kerámiaékszerek és a kovácsoltvas dekorációk teszik teljessé. A Városháza központi terme az Ülésterem, amit pazar vitrázsablakok díszítenek. A 45 méter magasan található Kilátóból felejthetetlen kilátás nyílik Szabadkára és környékére. Érdekességképpen megemlíthető, hogy a Városháza vitrázsai ugyanabban a műhelyében készültek, mint a budapesti Parlament díszablakai is.

A szabadkai Zsinagóga

A Zsinagóga belső tere

Ezt a monumentális épületet 1902-ben szentelték fel, ugyanekkor vehette Szabadka a birtokába. Az építmény a magyar szecesszió stílusában épült. A férőhelyek alapján Európában ez a 2. legnagyobb zsinagóga. Az épületen látható négy kisebb kupola a világ négy égtájának a kifejezője.
Kívülről látható, hogy a zsinagóga alsó szintje barna, mely a földet hivatott szimbolizálni. Majd feljebb, a zöld szín dominál a szecesszióra jellemző virágmotívumokkal.
A 60-as években a hatalmas belteret színházként használták. Koncertek és előadások helyszíneként is szolgált.

A szecessziós építészet jeles képviselői

Mind Szabadkán, mind Szegeden számos jeles építész tevékenykedett, akiknek szecessziós épületek sorát köszönhetjük. A teljesség igénye nélkül:Baumgarten Sándor, Baumhorn Lipót, Spiegel Frigyes, Magyar Ede, Lechner Ödön, Pártos Gyula, Kótay Pál, Raichl J. Ferenc.

A szecesszió jellemzői

A szecesszió a klasszikus modernség irányzatainak egyike, már a XIX. század utolsó harmadában kialakult. Szembetűnő jegye az indázó növényi motívumok alkalmazása. A szegedi és a szabadkai építészetben a XX. század első éveiben vált meghatározó irányzattá.

Oldalak

Feliratkozás A szecesszió határok nélkül RSS csatornájára